1. Hírek
  2. Kevésbé ismert modellek a ŠKODA AUTO 125 éves történetéből – A Laurin & Klement LW-tricikli
Újdonság a ŠKODA-ról

Kevésbé ismert modellek a ŠKODA AUTO 125 éves történetéből – A Laurin & Klement LW-tricikli

A fiatal cég első autója, a Voiturette A mellett ugyancsak 1905-ben született meg a kompaktabb kialakítású LW-tricikli is a Mladá Boleslav-i Laurin & Klement műhelyében. 3,7 kW (5 LE) teljesítményű, vízhűtésű, egyhengeres motorja akár 40 kilométer/órás tempóig is gyorsíthatta a csupán 160 kilogrammos, igen praktikus szállítójárművet. Vezetője a hátsó kerék feletti motorkerékpár-nyergen foglalt helyet, s utasai, vagy az akár 200 kilogrammal is terhelhető felépítmény felett tekinthetett előre.

LW-tricikli Open Corner

A világ egyik legrégebbi, ma is termelő autómárkájaként a ŠKODA immár 125 esztendős történetre tekint vissza az idén. Václav Laurin szerelő és Václav Klement könyveskereskedő személyében két fiatal vállalkozó 1895-ben kerékpárjavító műhely formájában indított önálló vállalkozást Mladá Boleslavban. Mindössze egy évvel később SLAVIA név alatt már saját kerékpárjaikat kínálták, 1899-ben pedig első saját tervezésű motorkerékpár-modelljeikkel is megjelentek a piacon. Hajtásukról az ugyancsak a Laurin & Klement gyártotta egyhengeres motorok gondoskodtak, amelyek hamarosan különféle termékek széles palettáját tették lehetővé. A CC modell kéthengeres, V-elrendezésű erőforrása 1903-ban a világ első sorozatgyártású motorjai közé tartozott, s Germania márkanéven már 1904-ben megkezdődött németországi licenc-gyártása.

 

CCCC konstrukciójával a fiatal cseh vállalat még ugyanebben az évben bemutatta első soros négyhengeres aggregátját, emellett vízhűtésű motorokkal bővítette kétkerekűi palettáját – például az egyhengeres LW-modellel. Utóbbi a legnépszerűbb L-modell műszaki alapjaira épült, s akárcsak a többi vízhűtésű erőforrás, „W” („Water”) betűt viselt típusjelzésében. 600 köbcentiméter lökettérfogatával az LW figyelemreméltó, 70 kilométer/óra csúcssebességet érhetett el, 1903 és 1905 között azonban mindössze tíz vevőre sikerült találnia. Hengeres hűtőjével, amelynek bordái egészen a kormányagy-csapágy magasságáig fogták körül a vázat, talán túl bonyolultnak találták akkoriban az ügyfelek. Összehasonlításképpen, a léghűtéses alapmodellt ugyanebben az időszakban 965 vásárló választotta.

 

Csupán az LW-motorkerékpáron alapuló triciklikkel – amelyek a kétkerekűekkel ellentétben lánchajtású hátsó kerekük előtt hordozták motorjukat – érvényesülhettek igazán a vízhűtés előnyei, a háromkerekűek elrendezésében ugyanis az első tengely felett az utasok ülőhelye vagy épp a raktér akadályozta a hűtőlevegő beáramlását. További megoldandó problémát jelentett a motorkerékpártól a tricikli felé vezető úton, hogy – a még betolással életre keltett erőforrások idejében – az akár 0,8 literes lökettérfogattal a motor indítási ellenállása is jelentősen megnőtt. Először a dekompressziós kar könnyítette a körülményes eljárást, amely a kipufogószelepet nyitva tartva csökkentette a henger ellennyomását, s így segített a jármű betolásakor lendületet venni. A kart visszaengedve, a motor ismét a szükséges sűrítéssel forgott és beindult. Ugyancsak a dekompressziós karral lehetett az erőforrást leállítani, egy középső állásában pedig a kar a fordulatszám átmeneti, a karburátor leszabályzása nélküli csökkentését is lehetővé tette.

 

Az oldalkocsival, utánfutóval vagy előre felszerelt utasülésekkel ellátott, nagyobb és nehezebb motorkerékpárok mozgatásához azonban már nem volt elegendő a dekompressziós kar, Václav Laurin és konstruktőrcsapata ezért szabadonfutó kerékagyat és egy tengelykapcsolót is tervezett, valamint kétfokozatú sebességváltót épített be, a motor így már álló járművön is indíthatóvá vált.

 

Ezen innovatív megoldásai a kisvállalkozások, az állami postahivatalok számára különösen vonzóvá tették az L&K praktikus és fordulékony járműveit. A kínálatban teher-oldalkocsis motorkerékpárok és triciklik szerepeltek, amelyek az LW-modell jól bevált komponenseiből épültek fel. Rövidesen a bécsi postások már a cseh járműveket használták a küldemények kézbesítésére, s példájukat hamarosan budapesti és prágai kollégáik is követték. Jól érzékelteti egy figyelemreméltó egykori feljegyzés, mennyire megkönnyítették az L&K haszongépjárművei a postások mindennapi munkáját: 1906. június 20-án Kundert kézbesítőnek 58 perc alatt sikerült 37 prágai postaládát kiürítenie – ugyanez a feladat gyalogosan bő két és fél órát igényelt volna.

 

E sikereik után rövidesen más exportpiacokon is keresetté váltak az L&K termékei, 1908-ban például néhány Laurin & Klement LW-triciklit és teher-oldalkocsis motorkerékpárt egészen Mexikóig szállítottak ki. Egyhengeres motorjuk 780 köbcentiméter lökettérfogatával és 3,7 kW (5 LE) teljesítményével tért el azonos típusjelű elődjétől. A háromkerekű Laurin & Klement LW vázaként szilárd csőkonstrukció, az 1150 milliméter nyomtávú első tengely felfüggesztéseiként pedig két félelliptikus rugó szolgált. A tengelytáv 1650 milliméter volt, s a hajtott hátsó kerék rugózatlan kivitelben készült. A szalagfék eleinte csak a hátsó kerékre hatott, később azonban már mindhárom kereket fékezte.

 

A motor előtt elrendezett vízhűtő két sűrűn bordázott, oldalra kihelyezett blokkból állt, a hűtőkör pedig a termoszifon-elv szerint működött. A forróvíz felül áramlott a hűtőbe, ahol hőmérséklete csökkenésével megnövekvő sűrűsége következtében egyre lejjebb süllyedt, majd alulról ismét visszavezették a motor felé. Minél jobban felmelegedett a motor, annál intenzívebben érvényesült e hatás.

 

Konstrukciójából adódóan az úgynevezett párologtatófelületű karburátor működése is erősen függött a hőmérséklettől. Mivel az üzemanyag-levegő keverék a benzin egy kis tartályban megoldott, szabad elpárologtatásával jött létre, a konstrukció nem igényelt fúvókát, viszont nyáron lényegesen jobban működött, mint hidegben. A karburátor éppúgy az L&K saját fejlesztéseként született, mint az elektromágneses kisfeszültségű induktorral, valamint megszakítóval működő gyújtásrendszer. A motor kenéséről kéziszivattyúval eleinte maga a vezető gondoskodott, az állítható teljesítményű, automatikus rendszer csak később jelent meg. A kenőolaj nyomócsöveken jutott el a megfelelő helyekre.

 

Az LW-tricikli terheletlen saját tömege 160 kilogrammra adódott, hasznos teherbírása pedig 200 kilogrammot tett ki. Ennek megfelelően akár két utas is helyet foglalhatott bőrbevonatú dupla ülésén, akiket lemezpadlózat védett a felfröccsenő víztől és a portól. A teherváltozat a hűtő előtt zárt felépítményt hordozott, amelynek csővázas fedelére igény szerint további csomagokat is rögzíthettek.

 

Háromkerekű LW-modellje 1905 és 1911 között szerepelt a Laurin & Klement kínálatában, s mára valószínűleg mindössze három példánya, valamint egyetlen motorja maradt meg. Az egyik jármű – kölcsönben a Prágai Nemzeti Múzeumtól – a Mladá Boleslav-i ŠKODA Múzeum kiállításán tekinthető meg.

Bejelentkezés a hírlevélhez

Hírlevelünkkel rendszeresen információkat kap autókereskedésünkről és exkluzív ajánlatainkról.

A megadott adatok hibásak. Próbálkozzon újra.

Kérjük, válasszon megszólítást!

Sajnos a hírlevél regisztrációval kapcsolatosan probléma merült fel. Kérjük, próbálkozzon újra később.

Hölgy Hölgy
Úr Úr
Sie müssen bitte der Datenschutzerklärung zustimmen Sie müssen bitte der Datenschutzerklärung zustimmen

Köszönjük!

Sikeresen feliratkozott hírlevelünkre.

Küldünk Önnek egy levelet, amely tartalmaz egy megerősítő hivatkozást, melyet el kell fogadnia a regisztráció véglegesítéséhez.