Egy ikon újraértelmezve: a Škoda 100 modern kori szedánként
Mi lenne, ha a Škoda első „millió darabos” modelljét ma újra bevezetnék a márka jelenlegi Modern Solid formatervezési nyelvezetében? A vállalat gazdag örökségéből inspirálódva a Škoda Auto tervezői a legendás modell új, kortárs értelmezését alkották meg – ennek eredményeként jött létre a Škoda 100 szedán modern kori víziója.
Az 1969 és 1977 között gyártott Škoda 100 lett a márka első olyan járműve, amely átlépte az egymillió darabos eladást. Bár akkoriban megfizethető, népautónak számított, a saját autó birtoklása korántsem volt mindennapos. Ez inspirálta Martin Pacl tervezőt, hogy prémiumabb, limuzinszerű karakterrel értelmezze újra a modellt. „A Superb arányaiból merítettem, és az így létrejött koncepció valamivel nagyobb lett” – mondja az alapötletről.
Az „Icons Get a Makeover” sorozat tisztelgés a Škoda történetének legendás modelljei előtt, és ünnepli a mai tervezők kreativitását. A történelmi járművek újraértelmezéseit kizárólag ehhez a sorozathoz alkották meg, és nem képviselik a jövőbeli Škoda modelleket.
A Škoda 100 kiválasztásának egyik fő motivációja a modell népszerűsége volt, amelyre Paclt gyermekkorából emlékszik. „Egy olyan autóval akartam dolgozni, amelyet az emberek jól ismernek – és amelyet sokan birtokoltak valaha. A Škoda 100 letisztult, időtlen vonalaival tetszett meg, amelyek erősen rezonálnak a jelenlegi Modern Solid formatervezési irányvonallal” – mondja.
Pacl kezdettől fogva tudta, hogy nem egy retró stílusú autókiadást akar. A cél az eredeti lényegének megőrzése volt, elsősorban az arányokon és az összképen keresztül. Az újraértelmezés ezért egy klasszikus szedán maradt, elegáns, áramló felületekkel és nagy, megszakítás nélküli térfogatokkal.
Škoda 100
A Škoda 100/110 sorozat volt a márka első modellje, amely meghaladta az egymillió darabos eladást, összesen 1 079 708 darabot gyártottak belőle 1969 és 1977 között. Az autó megtartotta elődje, az 1000 MB farmotoros, hátsókerék-hajtású koncepcióját. Ez a négyajtós szedán elegáns, kiegyensúlyozott vonalairól, praktikus megoldásairól és a korához képest meglepően előkelő tulajdonságairól volt ismert – mint például az L kategóriás változatok lehajtható ülései. A Škoda 100-at egy 1,0 literes, négyhengeres motor hajtotta, amely 35 kW teljesítményt adott le, míg az 1,1 literes Škoda 110 39 kW, az LS változatok pedig megközelítették a 46 kW-ot.
A modern vízió számos kortárs elemet is magában foglal, beleértve a négy elemből álló fényszórógrafikát, a Škoda logóval ellátott, szoborszerű motorháztetőt, valamint az első és hátsó részen végigfutó, hangsúlyos fénycsíkokat. Ezek a részletek az eredeti modell krómozott első díszlécére és hátsó hőlégbeömlőjére utalnak.
Merész tisztelgés az eredeti előtt
A koncepcióautó egyik legszokatlanabb jellemzője a karosszéria hátsó része a hátsó ajtók mögött. Ezt a területet az eredeti autó első és hátsó ablakainak hasonló formái ihlették. „Az ablakok szinte felcserélhetők voltak, és úgy gondoltam, érdekes lenne ezzel a kapcsolattal játszani” – magyarázza Paclt. Ez az ötlet egy merész formatervezési lépéshez vezetett: a hátsó ablakot teljesen elhagyták. Ez lehetővé teszi, hogy a hátsó karosszériafelületek tükrözzék az üvegezett orr szoborszerű nyelvét. „Ez egy kis kísérlet a bevett szabályok megkérdőjelezésére. Minden bizonnyal érzelmeket fog kiváltani – és a dizájnnak pontosan ezt kellene tennie” – jegyzi meg. Az első és hátsó részen egyaránt használt jellegzetes ovális grafika tovább erősíti a klasszikus Škoda 100-zal való kapcsolatot.
A szokatlan hátsó kialakítás lehetőséget teremtett a jármű műszaki elrendezésének újragondolására is. „Egy bizonyos fokú realizmust képviselő koncepciót szerettem volna létrehozni” – mondja Paclt. A hátsó ablak hiánya lehetővé tette számára, hogy egy frisslevegő-beömlő rendszert integráljon ebbe a területbe, amelyet a hátsó sárvédőkön található minimalista szellőzőnyílások egészítettek ki. „Még egy elektromos járműnek is – mivel ezt a víziót elektromos autóként szánták – szüksége van hűtésre. A szívócső tető feletti elhelyezése vagányul néz ki, és hatékonyan irányítja a levegőt az utastér mögött található műszaki alkatrészekhez. Logikus volt megtartani az eredeti Škoda 100 farmotoros filozófiáját” – mondja Martin.
A folyamata hagyományos ceruzavázlatokkal kezdődött. „Ceruzával és zsírkrétával vázolok, mert ezek segítségével gyorsan sok rajzot készíthetek, és azonnal fel tudom mérni, hogy egy ötlet működik-e” – magyarázza. „Amint találtam egy értelmes koncepciót, továbbfejlesztettem részletesebben” – folytatja.
Érdekes módon a dizájn alapját a jelenlegi Superb csomagja képezte. „Rájöttem, hogy az új Škoda 100-nak valamivel nagyobbnak – különösen szélesebbnek – kell lennie, és jól kell ülnie a kerekein, ami abszolút elengedhetetlen” – mondja. Ebből kiindulva megépítette elképzelése 3D-s modelljét: egy modern, magabiztos tisztelgés az eredeti autó előtt.
Martin Pacl
Martin Pacl több mint 11 éve dolgozik a Škoda Autónál. Édesapja, aki építész volt, inspirálta a formatervezői pályára. „Korán rájöttem, hogy formát akarok adni a dolgoknak” – mondja. Tanulmányai és egy rövid ipari formatervezői karrier után csatlakozott a Škodához, és azonnal a fényszóró-tervező csapat tagja lett, ahol a mai napig dolgozik. „De fokozatosan próbálom szélesíteni a látókörömet, és az ötleteimmel hozzájárulni az autók külső formatervezéséhez” – mondja Martin, leírva irányvonalát. Ez az egyik oka annak, hogy – mint mondja – élvezte a Škoda 100 saját értelmezésének kidolgozását. Számos modellben vett részt, köztük az Enyaq-ban, a Karoq-ban, a Kamiq-ban és a Kodiaq-ban, valamint olyan koncepcióautókban, mint a Vision X és a Vision 7S. Legutóbb a Vision O koncepcióautóhoz járult hozzá.